A hőszivattyú a leginkább jövőbe mutató, környezetbarát és energiatakarékos fűtési megoldás,
amellyel hűteni, használati meleg vizet előállítani, sőt az épület optimális szellőzését is biztosítani
lehet. A rendszer kevés elektromos energiát fogyaszt, az energiaigény mintegy 2/3-át képes a földben,
talajvízben és levegőben tárolt energiából biztosítani. Ez annyit jelent, hogy 1 kWh bevezetett
elektromos energiából mintegy 3-6 kWh fűtési energiát szolgáltat.
A hagyományos, fosszilis energiahordozók végesek, ezért a rájuk alapozott fűtési megoldások egyre
kevésbé jelentenek jó választást. Ráadásul csökkenő mennyiségük miatt áruk is folyamatosan nő.
Fűtési rendszer esetében, olyan konstrukcióban kell gondolkodni, amely 10-20 éves távlatban is
megállja a helyét. A fosszilis energiahordozók elégetésével szén-dioxid keletkezik, nem így a
hőszivattyúknál, amelyek a természetes környezeti energiát fűtik fel magasabb hőmérsékletre,
méghozzá elektromos áram – a legtisztább hagyományos energiahordozó – felhasználásával. Sőt saját
napelem rendszerrel kombinálva a szolgáltatótól való teljes függetlenséget is el lehet érni.
Páratlan előnyök
A hőszivattyú:
– csökkenti az elsődleges (pl. kőolajból, földgázból származó) energiaigényt, hiszen a fűtési
energia 66%-át a környezet biztosítja;
– nagyságrendekkel csökkenti az épület rezsiköltségét;
– üzemeltetési költsége minden létező fűtési rendszerénél alacsonyabb;
– régi- és újépítésű épületekben egyaránt létesíthető;
– környezetbarát és energiatudatos fűtési megoldás, mivel csökkenti a széndioxid-kibocsátást;
– hosszú élettartam,
– az egyik legfontosabb szempont, hogy megoldást jelent mind hűtés-fűtésre, mind melegvíz
készítésre,
Hogyan működik?
A hőszivattyúban egy ún. munkaközeg, rendszerint hűtőközeg cirkulál. Ez az, ami egy hőcserélőn
(párologtatón) keresztül felveszi az energiát a hőforrásként használt közegből. Ezután egy szivattyú
összenyomja, sűríti a hűtő közeget. Ennek során növekszik annak nyomása és hőmérséklete, illetve
átmegy gázhalmazállapotba. Ezután a komprimált hűtőközeg a második hőcserélőbe (párologtatóba)
kerül. Itt a fűtési rendszeren keresztül magas hőmérsékleten leadja a felvett energiát, és ismét
folyékony állapotba megy át és a környezetétől hőt von el. Ezután történik a túlnyomás megszüntetése,
és a hűtőközeg visszakerül a ciklus elejére.

Hatékonysága

A készülék működéséhez, szükség van elektromos energiára. A rendszer hatékonyságát az ún.
munkaszámmal, elterjedt kifejezéssel élve a „jósági fokkal” jellemezzük (COP = Coefficient of
Performance), ami azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény
hányszorosa, a működtetéséhez felhasznált teljesítménynek.
Ez a szám a hagyományos fűtési rendszerek esetén általában 1 alatti érték, ugyanis – különösen a régi,
elavult fűtési rendszereknél – a felvett energia korántsem 100%-ban hasznosul hőként a működés
során. Nem így a hőszivattyúnál, ami egységnyi felvett teljesítményből, többszörös hasznos
teljesítményt produkál. Például egy hőszivattyús fűtési rendszer hatékonysága, azaz COP-értéke 4,2 és
a szükséges fűtési teljesítmény 12 kW, akkor a működéshez szükséges villamosenergia-fogyasztás
(12/4,2) mindössze 2,86 kW körül várható.

Hőnyerés a levegőből
A levegő, mint hőforrás mindenütt jelen van. Emellett az is előnyére válik, hogy hasznosítása nem
igényel különösen nagy létesítési ráfordítást.A külső levegőt ventilátorok vezetik át a hőszivattyú
párásító fokozatának hőcserélőjén és „megszabadítják” a benne lévő hőenergiától.
A rendszer hátránya, hogy hatásfoka függ a külső hőmérséklettől, így különösen hideg időben
kevésbé hatékony. A régebbi készülékek nem voltak alkalmasak önálló fűtésre, azonban napjaink
levegős hőszivattyúi már -15°C-ig is képesek működni.
Fűtés, hűtés, melegvíz
Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra,
mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési
előremenő hőmérséklet. Leginkább a padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy
hőleadó felület miatt már 35°C is elegendő.Említést érdemel, hogy ezek a láthatatlan megoldások nem
befolyásolják az épület esztétikumát, és helyet foglaló radiátorokra sincsen szükség.
A hőszivattyú használati meleg víz készítésére is felhasználható, a kinyerhető víz maximális
hőmérséklete kb. 55°C. Amikor pedig jön a nyár, a folyamat megfordításával a hőszivattyú fűtés
helyett hűtésre, az épület tökéletes klimatizálására is bevethető, ekkor ugyanis a fűtésnél hőforrásként
használt közegnek adja át a helyiségekből elvont hőt.